Abesszin:

Szent macska Erről a macskáról az a hír járja, hogy a fáraók szent macskájától származik, de sokkal valószínűbb, hogy tudatos és gondos tenyésztői munka eredménye. Az viszont tény és való, hogy a régi egyiptomi freskókon fellelhető macskaábrázolások nagyon hasonlítanak az abesszin cicára. Az is tény, hogy a rómaiak vittek magukkal Egyiptomból ilyenféle macskákat Angliába, s ezek lehettek a mai abesszin elődei. Mindenesetre a hivatalos standard Angliában készült el 1929-ben, de már 1883-ban kiállítottak néhány példányt a londoni Kristály-palotában megrendezett szépségversenyen. Miniatűr puma Az egyik legkedveltebb rövid szőrű fajta. Rajongói szerint olyan, mint egy miniatűr puma. Egy bizonyos: intelligens, készséges és - ami pedig "macskakörökben" elég nagy ritkaság! - engedelmes állat. Rövid szőrű, vörös és kék színváltozatban tenyésztik.

Amerikai rövidszőrű macskák: Csendes társ A macskák paradicsomában, Amerikában - ahol hozzávetőleges becslések szerint 40 millió macska él - minden negyedik család tart valamilyen doromboló szépséget. Az amerikai tenyésztők számos új fajta "feltalálásával" büszkélkedhetnek. Ilyenek például az amerikai rövid szőrű cicák, melyeknek ősei minden bizonnyal Európából származnak. Nálunk sajnos nem tenyésztik őket, holott feltehetően sok hódolójuk lenne. Tudniillik fölöttébb kellemes természetű, szelíd vérmérsékletű, tartózkodó állatok, soha nincsenek terhére gazdájuknak.Az is előnyük, hogy egyáltalán nem "beszédesek", illetve ha mégis megszólalnak, hangjuk az emberi fül számára halk, lágy, kellemes. Megjelenés Az európai rövid szőrű macskáknál valamivel könnyebb, elegánsabb, finomabb típust képviselnek. Hajlékony, karcsú, rugalmas mozgású állatok, szinte nesztelenül közlekednek. Fejük viszonylag nagy, kissé tojásdad alakú, valamivel hosszabb, mint amilyen széles. Fülük széles alapú, a hegye lekerekített. Szemük nagy, kerek, tekintetük ragyogó és rendkívül figyelmes. Szőrzetük rövid, kemény, télen sűrűbb, mint nyáron. Hiba a fehér folt, a puha, hosszú szőrzet és a rövid farok. Nem szívesen tenyésztik a túl élénk, de a túl esetlen példányokat sem. Makréla ezüst. Mintázata pontosan olyan, mint az európai rövid szőrű cirmos macskáé. Alapszíne világos, halványezüst. Csíkos rajzolata éjfekete. Orrtükre téglavörös, talppárnái mélyfeketék. Szeme zöld vagy mogyorószínű. Foltos vörös cirmos. Érdekes megjelenésű macska. Alapszíne vörös, csíkozása mélyvörös. Az orrtükre és a talppárnái téglavörösek. Szeme ragyogó aranyszínű

Balinéz: Hovatartozás A macskák elnevezése sokszor bizony megtévesztő; a himalája macska például nem a Himalájából származik, mint ahogy a balinéz őshazája sem Bali szigete. Hová valósi hát ez a viszonylag új fajta? Amerikába, ahol eleinte - az 1950-es években - hosszú szőrű sziáminak hívták, majd 1968-ban az egzotikusabb bali név mellett döntöttek. Feltehetően azért, mert bájosan fürge, kecses, elegáns járása a Bali szigeti táncosok mozgására emlékeztet.  Népszerű kis selymes A balinéz lényegében nem más, mint hosszú szőrű sziámi. Pontosabban: sziámi ősöktől származik. Eléggé későn, csupán 1963-ban ismerték el önálló fajtaként. Középtermetű, izmos, hajlékony, selymes szőrű állat. Fóka, csokoládé, kék és lila színváltozatban tenyésztik. Világszerte egyre népszerűbbé válik, s joggal, mert állítólag kedves, élénk, ragaszkodó természetű cica. Nagyon szereti a gyerekeket.

Bengáli: Barátságos vadmacska A bengáli macska egy 1963-ban indult tenyészprogram keretén belül jött létre mint önálló fajta, létrehozása a kaliforniai Jean Mill nevéhez fűződik. Az ázsiai leopárdmacska (ALC) és a házimacska keresztezésének elbűvölő eredménye ez a vadmacskás külsővel és a házicicák kedvességével bíró "mini leopárd". A szelektív, igen gondos tenyésztői munkának köszönhetően nagyon intelligens, barátságos jellemmel rendelkező, kifejezetten embercentrikus házikedvenccé váltak, gyermekek és kutyák mellé is bátran ajánlhatóak. Növekvő népszerűség Nagyon fontos a kölykök korai szocializációja. Nagyon rövid, szinte plüss-szerű bundájuk heti egyszeri fésüléssel könnyen rendben tartható. Ma már több szín, illetve mintázat ismert, a leggyakoribb a barna-pettyes-cirmos, és barna-márvány-cirmos változat. Ma már Európában is egyre ismertebbek a bengáli macskák, de világszerte egyre több rajongót mondhatnak magukénak a kiállításokon.

Bicolor perzsa: Származása ismeretlen Meglehetősen régóta ismernek ilyen fajta macskákat, de kiállításokon csak viszonylag rövid ideje szerepelnek. Eredetileg ugyanis "utcai" macskának tekintették őket a rátarti tenyésztők, így azután érthető - ha nem is jogos! -, hogy származásukról szinte semmit sem jegyeztek fel a "macskakrónikák". Színpompás cica Csak 1955-ben ismerték el a bicolort önálló fajtaként, s az eltelt három évtized alatt több érdekes és szép színváltozatot (kék-fehér, fekete-fehér, krém-fehér, vörös-fehér) sikerült kialakítani. Ez egyébként már csak azért is jelentős tenyésztői teljesítmény, mert a standardelőírások nagyon szigorúak: megkövetelik, hogy a bicolor színfoltjai világosan elhatároltak, egyenletesek és arányosan elosztottak legyenek. Gyorsan fejlődő nagyság A kétszínű macskák masszív testű, rövid, vaskos lábú, kurta farkú, széles, gömbölyű fejű, selymes tapintású, igen hosszú, lebegő szőrzetű, rendkívül szép cicák. Egy-egy bicolor alomban általában 3-4 kölyök lát napvilágot. A kiscicák életre-való, erőteljes felépítésű, nagy testű, korán érő, igencsak gyorsan fejlődő teremtmények. A cirmos jelek és a színfoltokban található fehér szőr hibának számít. Gyönyörű, elegáns szőrzetük minden-napos, gondos ápolást igényel. Mint valamennyi perzsa, a kétszínű macska sem kedveli a nagy meleget. Ami pedig a természetét illeti, szeretetre méltó, csendes, engedelmes, kiegyensúlyozott cica. Vörös-fehér perzsa. Masszív, zömök testű, széles, gömbölyű fejű macska. Hosszú, lebegő szőrzete selymes tapintású.  Színfoltjai határozottan elhatárolódnak, egyenletesek és arányosak. Fekete-fehér perzsa. Klasszikusan szép megjelenésű, erőteljes felépítésű, gömbölyű fejű, nagy szemű, rövid farkú cica.  Meghatározó színe a fekete; fehér legfeljebb a szőrzet fele lehet. Teknőctarka perzsa. Ez a különleges megjelenésű fajta a XIX. század vége felé kezdett kialakulni. Kiállításon először az 1900-as évek elején jelent meg, és tüstént nagy feltűnést keltett. Érthető hát, hogy mind Európában, mind Amerikában hamarosan népszerű lett. Ennek ellenére eléggé ritka. Tenyésztése ugyanis egyáltalán nem könnyű, így azután a teknőctarka kölykök iránti kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat.  Tenyésztői körében az a mondás járja: ahhoz, hogy a kiscicák között teknőctarka is legyen, több szerencsére van szükség, mint szakértelemre! S ebben van némi igazság, hiszen - sajátos módon - a teknőctarkák szinte kizárólag nőstények. Kandúrok csak nagy ritkán születnek - és akkor is majdnem mindig sterilek, azaz nem származhatnak tőlük utódok. "Hivatalos" színe a fekete, a krém és a vörös keveréke. Szőrzetében ezek a színek jól elkülönülnek egymástól; minden összefüggő színben megjelenő folt hibának számít. A teknőctarka perzsa kellemes, engedelmes, értelmes jószág. Jó, de szigorú anya. A kiscicák színét -mint már utaltunk rá - lehetetlen előre megjósolni: krém-, fekete, vörös vagy cirmos színűek egyaránt lehetnek az alomban. Teknőctarka- és -fehér. Hasonló a teknőctarkához, azzal a különbséggel, hogy a fekete, a krém- és a vörös színen kívül a fehér is megtalálható gyönyörű, tarka bundáján. Az említett - fehérrel tarkított - színek köpenyszerűen borítják a testét. A túl sok fehér szín nem kívánatos, de meg kell jelennie a cica pofácskáján, a lábain és a mellkasán.  A csíkos, pettyes vagy gyűrűs minták hibának számítanak. Akárcsak a teknőctarka macskánál, ezeknél a cicáknál sem lehet szó tudományos alapokon folytatott tenyésztésről; lehetetlen előre megjósolni, milyenek lesznek a kölykök. Mindig kellemes meglepetés, ha teknőctarka- és -fehér színű is van közöttük! A kandúrok ennél a fajtánál is majdnem mindig sterilek. Ezüst cirmos perzsa. Pazar látvány a színezüst alapszőrtől jól elütő, sűrű fekete mintázatú ezüst cirmos. Sajnos manapság ebből a fajtából mindössze két-három példány látható a nagyobb nemzetközi kiállításokon. Sokak szerint azért, mert a tenyésztők nagyon felkapták a csincsillát, mégpedig az ezüst cirmos rovására.  A csincsilla mellesleg állítólag az ezüst cirmostól származik, ezt azonban mindmáig nem sikerült egyértelműen bebizonyítani. Ennél a fajtánál a legnagyobb hiba talán az, ha az alapszín a megkövetelt színezüst helyett csíkos vagy szürke, továbbá ha a minták nem eléggé sötétek és elütők. A valódi cirmos minta világosan látható, és sohasem fut egymásba. Néhány túl szigorú tenyésztőnek egyéb-ként az a véleménye, hogy a fajta akkor kezdett hanyatlani, ami-kor a mogyorószínű szem mellett a zöldet is elfogadták, tudniillik a jelenlegi leírásban már "mogyoró vagy zöld" szerepel, és ez "lazít" a szigorú fajtakövetelményeken. Barna cirmos. Nem könnyű a tenyésztő feladata, ha megfelelő színű és mintázatú, hosszú szőrű barna cirmost akar kialakítani. A szakirodalom szerint 1939-ig néhány ilyen kivételesen szép példány élt Angliában, a háború után azonban a fajta erősen megritkult, különösen a kiváló egyedek száma zuhant a mélypontra.  Napjainkban a barna cirmos "másodvirágzásának" lehetünk tanúi, bár a színe még nem érte el a háború előtti "gazdag homok-szín" árnyalatot. Jóllehet ezt a cicát barna cirmosnak nevezik, a színe inkább homokszínű, jellegzetes sűrű fekete mintázattal, amely a hátról kiindulva a test alatt folytatódik, és a hason egyesül (ez az úgynevezett "pillangó-minta"). A barna cirmos feje keskenyebb és hosszabb, mint a többi hosszú szőrű fajtáé. Fülei magasan a fejtetőn helyezkednek el. Szeme nagy, tágra nyílt, mogyoró- vagy rézszínű.

Birman: Burmai szent templommacska. Az ősi legenda szerint ez a fajta egy kék szemű istennőtől, Cun Kiang Szetől származik. Egyszer, valamikor régen ugyanis haramiák támadtak meg egy ősi burmai kolostort, s a nagy kavarodásban a szerzetesek macskája az istennő szobra előtt termett: "bundája bearanyozódott, szeme az istennő szemének kékjét vette fel, mancsai pedig kifehéredtek". Isteni csoda történt! A kolostor összes macskája "szent színekben" kezdett pompázni, s a csodától felbuzdult szerzeteseknek sikerült visszaszorítani a haramiákat...  Ez persze csak szép legenda. És mi a valóság? Nos, a birman feltehetően a sziámi macskából alakult ki, a perzsa macskákhoz nem sok köze van! Életerős cica; játszik, rohangál egész nap. Annyira élvezi a "közönséget", mint egy vásári komédiás. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű.

Brit Kötelező tulajdonságok A kívánatos típus minden színváltozatnál azonos: középhosszú, erőteljes, izmos test; erős, arányos lábak; kecses, kerekded mancsok. A fej gömbölyű, jól fejlett pofával; a fül apró, az orr rövid. A szőrzet rövid és tömör. A brit rövid szőrű az egyik legintelligensebb, legbájosabb cica, amely voltaképpen a házi-macskák különösen jól sikerült példányaiból formálódott ki nemzedékek hosszú során át. A család barátja, engedelmes, jó viszonyban van a többi háziállattal is, gazdájához erőteljesen kötődik. Kedvelt színváltozatai: Krém. Noha ez az elbűvölő fajta igen ritka, néha mégis feltűnik egy-egy kiállításon, és ma már sok tenyésztő fordít jelentős energiát a megfelelő színű példányok kialakítására, gyarapítására.  A standard "gazdag krémszín"-t ír elő, ám manapság a krémszínű macskák többsége túlszínezett: különböző mintákat találunk bundájukon. Kék-krém. Viszonylag új - alig két évtizede elfogadott - fajta. Szőrzete kék és krémszínű, foltok nélkül enyhén egymásba folyó.  Mindig nőstényeket kölykezik, ezért csak gondos fajtakeresztezések révén születhetnek elfogadható kiscicák.

Burma Keleti eredet Állítólag valamikor réges-régen Burmában kizárólag csupán a gazdagok - és a kolostorok - tartották, és szent állatként tisztelték. Minden egyes cicának külön "szolgája" volt, akit bizony szigorúan megbüntettek, ha nem gondozta kellő szakértelemmel és szeretettel az állatot. Nos, lehet, hogy mindez csupán legenda, a valóság viszont az, hogy a burma eredete meglehetősen vitatott. Igaz, hogy régi, XV. századból való thaiföldi könyvekben olyan utalásokra, illetve ábrázolásokra bukkantak, amelyek a burma macskára hasonlítanak, mégsem állíthatjuk egyértelműen, hogy a fajta teljes egészében onnan származik. Értelmes ragaszkodó Az történt ugyanis, hogy 1930-ban egy Wong Mau nevű barna keleti nőstény került az Egyesült Államokba Burmából, amelyet azután - jobb híján! - sziámi kandúrral pároztattak. Így született meg a burma macska - Amerikában! Ideális kedvenc. Hívei szerint értelmesebb, mint sok más fajta. Rendkívül módon kötődik az emberhez. Humoros, vidám, aktív cica.  Elfogult tenyésztői szerint, ha valaki olyan macskára vágyik, amelyik a világ végére is elkíséri - akkor feltétlenül burma macskát válasszon. Teste erős és izmos; jóval súlyosabb, mint amilyennek látszik. Barna, kék, csokoládészínű, lila, vörös, barna-teknőc, krémszínű, kék-teknőc, csokoládé-teknőc és lila-teknőc változatban tenyésztik. 1. Barna burma. Ez volt az első színváltozat, amelyben ezt a fajtát elismerték és tenyésztették.  A felnőtt állat egyenletes sötét csokoládébarna színű. Szeme mélysárga vagy aranysárga. 2. Vörös burma. A felnőtt macska világos mandarinszínű, pofácskáján halvány cirmos mintázattal, egyéb testtájain határozatlan rajzolatokkal. A szeme aranysárga. A burma macskát krém változatban is tenyésztik, és Hollandiában már elfogadták a cinnamon (fahéj) és a fawn (õzbarna) változatát is. Érdekesség, hogy Amerikában a csokoládé színt champagne (pezsgõ), a lilát pedig platina színként regisztrálják.

Havana A szép gesztenyebarna macskát Angliában tenyésztették ki a házimacska és egy csokoládé színű sziámi macska keresztezésével, 1951-ben. Színe eredetileg a havanna-szivarra emlékeztetett. Kedves természetével és intelligenciájával meghódította az egész világot. A havanák bundája finom, rövid, csillogó. A meleg gesztenyebarna szín minden árnyalata elfogadott, ha nem túlságosan sötét és felnőttkorban nem vehető észre benne árnyékoltság vagy csíkozás. Feje hosszú, homloka ferde lefutású, orrtövében mélyedés tapintható. Az orrtükör és a tapintószőrök barna, a talppárnák fahéj-rózsaszínűek. Szeme mély zöld színű. A test karcsú, izmos, a farok ostorszerűen elvékonyodik. A keleti macskák csoportjába tartozik. A különleges megjelenéshez és elegáns kiállásához különleges jellem is tartozik. Élénk, érdeklődő, beszédes, játékos. Nagyon aktív macska, akkor érzi magát a legjobban, ha szabadon felfedezheti a kert minden zegzugát, de mivel nagyon odaadó, örömmel tölt néhány órát az emberek társaságában is. A havana, mint sziámi unokatestvérei, született szórakoztató. Imád a középpontban állni és csodáltatni magát Azonban hajlamos az öntörvényűségre is. Mivel szőre nagyon rövid, ápolása különösen könnyű: pamutruhával óvatosan, finoman dörzsöljük végig az egész testet (különösen fiatal állatoknál és vemhes nőstényeknél kell rendkívül gyengéden eljárni).

Házimacska

Sztereotípia
Földünkön mintegy 300-400 millió macska él. Ezek nagy többsége "közönséges" házi-macska, s csak elenyésző részük fajtatiszta, törzskönyvezett jószág. Egy japán mondás szerint: "Ha az ember egy kutyát 3 napig etet, az 3 évig sem felejti el. Ha azonban egy macskát etetsz 3 évig, az már 3 nap múlva sem fog emlékezni rád." Nos, ez a mondás kicsit leegyszerűsíti a cicák viselkedését, de az tény, hogy a macska csak félig-meddig háziasodott, és ez sok mindent megmagyaráz.

Életmód
Az a macska, amelyik a lakásban él, annyira megszokja ezt az életmódot, hogy nem is vágyik a "szabad" életre, de amelyik a pincébe vagy a padlásra került vagy éppen ott jött a világra, az bizony megveti a "polgári kényelmet". Végső soron a macska általában maga dönti el, hogy milyen életmód felel meg neki a legjobban...

A vad-és a házimacska vemhességi ideje egyaránt hozzávetőlegesen 53-tól 70 napig tart. Egy-egy ellés alkalmával a házimacskának akár 5-10 kölyke is lehet. A kölykök 6-7 héten át kizárólag anyatejjel élnek. A nőstény rendszerint évente kétszer ivarzik, illetve párzik. A macska életkora átlag 10 év, de ez természetesen függ az életviszonyoktól, a tartástól és az ápolástól is. A közönséges házimacska a legváltozatosabb színekben és rajzolatokban fordul elő. Lehet: fekete, fehér, kékesszürke, háromszínű, csíkozott, tarka és így tovább.

Cirmos házimacska. A csíkozott vagy márványozott (cirmos) macskák őrizték meg a leghívebben őseik rajzolatát; még a látszólag egyszínű cicák bundáján is átüt a csíkozottság.

Fehér házimacska. Szemei kékek vagy narancssárgák, néha fele-más színűek. Szőrzete hosszú vagy rövid. Születéskor homlokán gyakran szürke folt látható, amely később eltűnik.